english language

Megjegyzések Nehéz-Posony István tanulmányához

Karsai Dániel
Élet és Irodalom
2002/3. szám


Az Élet és Irodalom 2002. január 4-i számában jelent meg Nehéz-Posony István A véleménynyilvánítás szabadsága és annak korlátai című tanulmánya. A tanulmányban a következő olvasható: "Leszögezhetjük, hogy alkotmányunk nem ismer sorrendi megkülönböztetést a védendő alapjogok között, ezért bármelyiknek elsőbbségben való részesítése ellentétben állna az alkotmánnyal. Ha azonban ezt leszögeztük, akkor tudomásul kell vennünk, hogy a mindennapi joggyakorlatban e két alapjog [az emberi méltóság és a véleménynyilvánítás szabadsága - K. D.] ütközése konfliktusokhoz vezet."
A fenti megállapítás nem pontos, ugyanis a hatályos alkotmány alapján az Alkotmánybíróság az alapjogok között egyfajta fontossági sorrendet állapított meg. Az első helyen áll a taláros testület értelmezésében az élethez és az emberi méltósághoz való jog, amely "egységet alkotó olyan oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjognak forrása és feltétele". [23/1990. (X. 31.) AB határozat, ABH 1990. 93.] Ezt követi a véleménynyilvánítás szabadságához való jog, amely "a kommunikációs alapjogok "anyajoga"; belőle vezethető le többek között a sajtószabadság alapjoga is". [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 229.] Mindezek után következnek a büntetőjogi garanciák, valamint az egyéb - akár alkotmányban nem is nevesített - alapjogok.
A fenti sorrend kialakításának egyik fő oka volt, hogy ezáltal meg lehetett teremteni az alkotmány belső ellentmondás-mentességét. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem így járt volna el, nagyon nehéz lett volna helyes és megindokolható - az alkotmánnyal összhangban álló - döntéseket hozni azokban az ügyekben, ahol két alapjog ütközik.
Tisztelettel

Karsai Dániel

vissza