Rendben, legyen. Nem lehet minket lebeszélni – komolyan fontolgatjuk, hogy Strasbourghoz fordulunk az ügyünkkel. De honnan fogjuk tudni, vajon érdemes-e belevágni? Ehhez azt kell tudni, hogy a miénhez hasonló ügyekben miként döntött a Bíróság. Ki lehet-e rúgni egy munkavállalót, aki kereskedelmi mennyiségű pornót tárol a munkahelyi gépén, vagy ez belefér a maganszférába? Meleg férfiként feleségül mehetek-e életem szerelméhez? Mindig be kell jelenteni egy tüntetést, vagy néha lehet spontán is utcára vonulni? Jogom van kivizsgálást kérni, ha megvert a rendőr? Szótlanul kell tűrnöm, ha a feleségem a válás után nem engedi, hogy lássam a gyerekem?
Nos, a legegyszerűbb, ha szakértőhöz, azaz ügyvédhez fordulunk. (Más tanács egy ügyvédi iroda által üzemeltetetett blogban több mint meglepő lenne.) Ha azonban közvetlenül magunk akarunk utánajárni a dolognak, több forrásból tájékozódhatunk – a probléma esetünkben nem az információ hiánya, hanem éppenséggel a strasbourgi esetjog szinte végtelen nagysága lesz majd. Sokszor nem könnyű megtalálni a releváns információkat – ehhez próbálunk segítséget nyújtani.
Az elsődleges forrás természetesen a Bíróság honlapja. A Bíróság honlapja kétnyelvű – angolul és franciául érhető el, magyar nyelven tehát (mint a későbbiekben látni fogjuk, szűk körű kivételekkel) sajnos az esetjog átfogó áttekintése nem áll rendelkezésre.
A HUDOC: az Emberi Jogok Európai Bírósága hivatalos weboldala
A Bíróság a honlapján saját adatbázis működtet, melynek (rövidített) neve HUDOC. Ebben az adatbázisban a Bíróság összes érdemi határozata benne van (jelen esetben érdeminek tekintem a befogadhatóság körében hozott „érdemi” eljárásjogi döntéseket is.) A HUDOC-ban jelen blogbejegyzés megírásakor 119.639 határozat szerepel. Ennyi döntést – melyek között több százoldalas is akad – lehetetlen elolvasni, főleg idegen nyelven. Ezért szűkítenünk kell a vizsgált határozatok körét.
Az első lépés, hogy azonosítani tudjuk, mely Egyezményben foglalt jog hatálya alá tartozhat a problémánk. Az esetek 99%-ában ez még jogban járatlanok számára is könnyen felismerhető. Az Egyezmény szövege olvasható interneten.
Az Egyezmény laikusok számára is érthető – ha elfogult bíróság járt el velem szemben, akkor az Egyezmény 6. Cikkében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogra fogok hivatkozni. Ha pedig kormánykritikus (vagy épp az ellenzéket becsmérlő) cikkem okán becsületsértésért ítélnek el, akkor a szólásszabadságot biztosító 10. Cikkre kell hivatkozni.
Ha beazonosítottuk az egyezményes jogot, a HUDOC-ban a baloldalt lévő menüpontokban bejelölhetjük azt, így szűkítve a kört.
Érdemes lehet az országot is bejelölni, amelyet bepanaszolunk – egy rendőri brutalitással kapcsolatos ügyben például jó kapaszkodókat nyújtanak a hasonló magyar esetek. A HUDOC a klasszikus tárgyszavas keresést is lehetővé teszi – de tapasztalatunk szerint ez sokszor nem eredményez értékelhető találatot.
Sajnos összességében a HUDOC-ban inkább akkor lehet megtalálni egy döntést, ha már eleve tudjuk a számát vagy az elnevezését (a határozatok a panaszos nevét viselik). Ahogyan említettük, magyarul nincs meg az összes ítélet. Ugyanakkor jó hír, hogy számos Magyarország elleni ítélet fent van a honlapon, jelenleg összesen 493 döntés.
Ami nagy segítség, az a Bíróság honlapján található különböző, a Bíróság munkatársai által összeállított joggyakorlat-összefoglalók és elemzések. A következőkben ezeket mutatjuk be részletesen.
Joggyakorlat-összefoglalók (Case-law information notes)
Az első és legfontosabb forrás a Bíróság által havi rendszerességgel kibocsátott joggyakorlat-összefoglalók. Ezek az összefoglalók jól szerkesztettek, pdf-formátumban olvashatók angolul és franciául (ahogy korábban említettem, a Bíróság két munkanyelve valamelyikének ismerete elengedhetetlen a jogi kutatómunka elvégzéséhez. Ráadásul vannak szép számmal olyan ítéletek, melyek csak az egyik nyelven vannak meg, így igazából a teljes körű kutatáshoz mindkét nyelven kell tudni legalább olvasni.)
Térjünk vissza a joggyakorlat-összefoglalókhoz. Ezek egyezményes jogok szerint haladva végigveszik, hogy az adott hónapban melyek voltak a legfontosabb határozatok. Rögtön a tartalomjegyzék nagyon informatív: egy-egy tételmondatban összefoglalja, hogy az adott ítélet miről szól. Így például, ha büntető ügyvédként felmerül bennünk, hogy ügyfelünk titkos eszközökkel való megfigyeléséből származó tengernyi információ feldolgozására nem adtak nekünk elég időt, és ez sérti a tisztességes (büntető) eljáráshoz való jogot, felderülhet az arcunk: a Bíróság nemrégiben foglalkozott egy ilyen üggyel.
Ez már a tartalomjegyzék tételmondatából kiderül – melyből közvetlenül kattintható a hosszabb összefoglaló. Ha az összefoglaló alapján arra jutunk, hogy a jogeset számunkra tényleg releváns, innen szintén egyből kattintható maga az ítélet (screenshot!).
A Bíróság éves bontásban is összegyűjti a joggyakorlat-összefoglalókat, így gyorsan fogjuk látni, hogy pl. a vallásszabadság témakörében mit mondott a Bíróság 2018-ban. Érdemes időben visszafelé haladni, hiszen így a legfrissebb, ügyünkkel analóg jogesetekkel tudjuk alátámasztani a beadványunkat. Tapasztalataink szerint ezzel a módszerrel egy-két nap alatt át lehet tekinteni a strasbourgi vonatkozó joganyagot.
A Bíróság továbbá éves bontásban összefoglalót ad az – álláspontja szerint – újdonságokat tartalmazó vagy nagy közérdeklődésre számot tartó ügyekről külön is. (Ez az összefoglaló nem azonos az előbbiekben bemutatott joggyakorlat-összefoglalókkal, csakis a legérdekesebb új ügyekre fókuszál.)
Egyezményes Cikkek szerinti Elemzések (Case-law Guides)
A Bíróság ugyancsak hasznos eszközt ad a kezünkbe az ún. Elemzésekkel, melyek az egyes egyezményes jogokkal kapcsolatos gyakorlatot kézikönyvszerűen foglalják össze. Fontos hangsúlyozni, hogy sajnos még nem készítették el a Bíróság munkatársai az összes egyezményes joghoz az összefoglaló Elemzést. Így például hiányzik az Elemzés a 10. Cikk (szólásszabadság) vagy a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma (3. Cikk) kapcsán, melyek egyébként kiemelt szerepet töltenek be a Bíróság gyakorlatában. Jó hír ugyanakkor, hogy néhány Elemzésnek van magyar fordítása is: az Egyezmény 6. Cikkében foglalt tisztességes eljárás polgári jogi ágának, valamint az 5. Cikk által biztosított személyes szabadság és biztonsághoz való jognak. A Bíróság a beadványok befogadhatóságról külön elemzést adott ki – nagyon helyesen, hiszen a kérelmek túlnyomó többsége valamilyen formai-eljárásjogi problémán zátonyra fut.
Témakörök szerinti elemzések (Factsheets) és Jelentések (Research Reports)
A Bíróság a fentieken túl egyes, általa érdekesnek tartott témákról külön joggyakorlat-elemzéseket is készít. Hogy a Bíróság mely témában készít ilyen – egyébként nagyon informatív és hasznos – összefoglalót, az a külső szemlélő számára nem átlátható, teljesen ad hoc-nak tűnik. Van például elemzés a nők elleni erőszakról, az életfogytig tartó szabadságvesztésről, vagy az adózásról, de nincs semmi pl. a vallásszabadság témakörében. Érdemes átfutni ettől függetlenül a témajegyzéket – ha szerencsénk van és pont a minket érintő témában írt elemzést a Bíróság, aranybányára lelhetünk.
A fentieken túl a Bíróság joggyakorlat-elemző Jelentéseket is kiad, szintén ad-hoc jelleggel, de gyakorlati szempontból nagyon hasznos tartalommal. Arra nem tudunk racionális választ adni, hogy mi az elvi és gyakorlati különbség az ebben a pontban tárgyalt Elemzések és Jelentések között (a tárgyalt témákon kívül). Ám ezen rejtély megoldása gyakorlati szempontból nem is fontos: elég annyit megjegyeznünk, hogy ezekben az anyagokban rendkívül sok hasznos információ rejtőzik a jog(gyakorlat)kereső közönség számára.
Kézikönyvek, blogok
A bírósági joggyakorlatot bemutató kézikönyveknek van egy közös átkuk: abban a pillanatban elavulnak, amint megjelentek.
Ennek egy oka van: a bíróságok a könyv megjelenése után is folytatják ítélkező tevékenységüket, és az új ítéletek értelemszerűen nem lehetnek benne a műben. Minnél hosszabb a megjelenés óta eltelt idő, annál óvatosabban kell tehát kezelni az ilyen forrásból származó információkat.
Magyar nyelven utoljára 2011-ben jelent meg kézikönyv a strasbourgi esetjogról Grád András és Weller Mónika tollából. Kifejezetten az eljárásjogi kérdéseket boncolgatta dr. Kádár András Kristóffal, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével közösen írt, 2013-ban megjelent könyvünk.
A strasbourgi esetjoggal számos blog foglalkozik, ezek közül kettőt emelnénk ki. Nemrégiben indult el magyar nyelven a Strasbougi Figyelő, melynek célja, hogy minél több döntést mutasson be magyar nyelven. Ez a blog – legalábbis egyelőre – pusztán a döntések bemutatására szorítkozik, illetőleg tárgyszavas keresésre sem ad módot, de rendkívül sok, közérthetően bemutatott döntést tartalmaz.
Az angol nyelvű blogok közül hozzánk a Genti Egyetem Emberi Jogi Központja által működtetett blog áll a legközelebb. Ez a blog rendszeresen jelentet meg elemzéseket strasbourgi ítéletekről – ezért ezt a blogot már a finomságok iránt is érdeklődőknek javasolom inkább.
Zárszó
Nem csodálkoznánk, ha a fentiek végigolvasása után az olvasó feje zúgna egy kicsit. Az önálló jogi kutatómunkától való elbátortalanodás sem lenne meglepő és szégyelnivaló. Nem tagadjuk, főleg nulláról indulva, időigényes lesz beletanulni a strasbourgi esetjogba és megtalálni a valóban nekünk kellő döntėseket. Ez a tanulási folyamat hosszú és nehéz, de nem lehetetlen küldetés. Mindazoknak pedig, akiknek erre kedvük vagy idejük nincsen, de emberi jogi problémájuk hatékony megoldását kívánják, nyomatékosan javasoljuk emberi jogok védelmére szakosodott iroda felkeresését – egy óra konzultáció alatt akár napok kutatómunkájával megszerezhető információhoz juthatunk.
Egy dolgot bizonyosan ne tegyünk: a minket ért sérelembe való belenyugvást anélkül, hogy kicsit utánnanéztünk volna, hogy lehet-e még valamit tenni akár teljesen reménytelennek látszó ügyekben is.