A véleménynyilvánítás alkotmányos korlátai a közéleti vitákban
Napjainkban az interneten szinte mindennapi jelenséggé vált a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás illetve becsületsértés, mások személyiségi jogainak megsértése, akár közéleti akár magánéleti viták részeként. Éppen ezért sokakat érinthet, hogy milyen jogi lehetőségei vannak annak, akit ilyen sérelem ért.
Előzmények
Az Alkotmánybíróság 303/2019. (II. 13.) számú határozatában két, nem éppen irodalmi stílusáról ismert közszereplő – Hajdú Péter és Puzsér Róbert – internetes vitájával kapcsolatban indított büntetőeljárással foglalkozik. Az ügy kiindulópontja egy, Hajdú Péterre a „szarkupac” kifejezést használó Facebook bejegyzés volt, amellyel kapcsolatban a bejegyzés szerzőjének, Puzsér Róbertnek a bűnösségét – becsületsértés vétségében – a bíróság megállapította. A bíróság tehát kimondta, hogy bár Puzsér Róbertnek jogában áll a közszereplő Hajdú Pétert személyében, tevékenységét tekintve bírálni, ám a „szarkupac” kifejezésnek a közügyek megvitatásához semmi köze nem volt. A bírálat Hajdú Péter emberi méltóságának teljes tagadását valósította meg, így becsületsértőnek minősült. Ez az ítélet azonban csupán kiindulópontja annak a jogvitának, amellyel az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozott.
Az Alkotmánybíróság jelen blogbejegyzésben elemzett határozatában a fenti büntetőeljárásban és Puzsér Róbert a tárgyalásról közzétett videokommentárjával elkövetett újabb állítólagos becsületsértéssel foglalkozik. Pontosabban Puzsér Róbert a tárgyalás során tett kijelentéseivel, mivel Puzsér Róbert beszédében megismételte kifogásolt kijelentéseit, többek között a szarkupac kifejezést is, és Puzsér a védőbeszédről készült videófelvételt az interneten közzétette, ahol azt is hosszasan fejtegette, hogy szerinte miért fér bele a szólás szabadságába az inkriminált kifejezés.
Hajdú Péter ezt követően újabb magánvádas büntetőeljárást kezdeményezett Puzsér Róbert ellen, az előző büntető-eljárás során mondott és interneten közzétett sértőnek vélt kijelentései miatt. Az eljárást a Fővárosi Törvényszék jogerősen megszüntette.
Az eljárás megszüntetésének az volt az oka, hogy a Törvényszék szerint Puzsér Róbert a sérelmezett kijelentéseket nem öncélúan tette, hanem a vádról, a vád tárgyává tett mondatokról fejtette ki az álláspontját, adta elő a védekezését, tehát a cselekménye nélkülözte a jogellenességet. Puzsér Róbert közszereplőként számolt be egy ellene folyamatban lévő büntetőeljárásról, és beszámolójában a védekezésként előadott beszéd tartalmát ismertette, így nem lépte túl a véleménynyilvánítási szabadság kereteit.
Az alkotmányjogi panasz
Hajdú Péter az Alkotmánybírósághoz fordult. Az alkotmányjogi panasz szerint a bíróság az eljárás megszüntetésével megsértette az emberi méltósághoz (Alaptörvény II. Cikk), valamint a jó hírnévhez való jogát (Alaptörvény VI. Cikk (1) bekezdés) valamint a büntetőeljárás megszüntetése azon alaptörvényi követelménybe is ütközik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére (Alaptörvény IX. Cikk (4) bekezdés). Mindezt pedig azzal valósította meg a bíróság, hogy Puzsér Róbert védelemhez való jogát Alaptörvény-ellenesen kiterjesztette.
Az Alkotmánybíróság határozata
Abban természetesen nem lehetett vita, hogy a büntetőeljárás megszüntetése azt jelentette, hogy a bíróság a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának biztosított elsőbbséget az emberi méltósághoz és jó hírnévhez való jog védelmével szemben. Azaz Hajdú Péter jogainak korlátozása megtörtént, annak érdekében, hogy Puzsér Róbert a véleménynyilvánításhoz való joga érvényesülni tudjon. Az Alkotmánybíróságnak ezért a korlátozás szükségességét és arányosságát kellett mérlegelnie.
Az emberi méltósághoz való joggal kapcsolatban a 7/2014. (III.7.) számú AB határozat már rámutatott, hogy az emberi méltóság védelméhez való jog csak az emberi státusz jogi meghatározójaként korlátozhatatlan, míg az abból fakadó részjogok, mint a jó hírnévhez való jog, korlátozható.
Jelen ügyben központi jelentősége van annak, hogy két közszereplő vitájáról van szó, amely vita a rá irányuló médiafigyelemnek és a nagy nyilvánosság előtti megvalósulásának köszönhetően közéleti jellegű. Mindennek azért van jelentősége, mert az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján tűrési kötelezettség terheli a közéleti vitában közéleti szereplői minőségében részt vevő felet a vele szemben megfogalmazott kritikával és bírálattal szemben. Természetesen erre vonatkozóan az Alkotmánybíróság egyértelmű gyakorlata az, hogy az ilyen vitában részt vevő személyek esetében is van az emberi méltóságnak egy olyan lényegi, érinthetetlen magja, melyet az esetleges kritikát megfogalmazó személyek is kötelesek tiszteletben tartani (3122/2014. (IV. 24.) AB határozat). Az emberi méltóságnak ezt a korlátozhatatlan tartományát az a véleménynyilvánítás sérti, amely kifejezetten ennek a szférának a megsértésére irányul, vagyis amikor a megszólaló tagadja, vagy kétségbe vonja az érintett emberi mivoltát. Ezen elvek mentén minősült becsületsértőnek a „szarkupaccal” való azonosítás esetében az első ügyben.
A második ügyben ennek ellenére az Alkotmánybíróság mégis az alkotmányjogi panasz elutasítása mellett döntött, dacára annak, hogy Puzsér Róbert ismételten használta a fekáliahalmot, mint eposzi jelzőt. Mi okozza a két helyzet közötti eltérést, ha a vitában részt vevő felek ugyanazok és az alkalmazott becsmérlő kifejezés is változatlan?
Az előzményi ügyhöz képest, amelyben a becsületsértő közlés miatt Puzsér Róbert bűnösségét megállapították, jelen ügy a közlés céljában tér el. Az Alkotmánybíróság a második ügy körülményei alapján a közlés célját a közéleti vitáról történő tudósításban jelölte meg, amelyből következően a közlés nem tekinthető öncélúnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint noha Puzsér Róbert tudósítása (tárgyalásról készült videófelvétel közzététele és ehhez fűzött kommentárok) kétségtelenül együtt járt a becsületsértő kifejezések „felidézésével”, alkotmányos szempontból mégis a védett szabad véleménynyilvánítási célra irányult. Nevezetesen arra, hogy kifejtse álláspontját a szarkupac terminus technicus használhatóságáról egy közéleti vitában, és ehhez kapcsolódóan a büntetőeljárás kimeneteléről is állást foglaljon. Ebben a kontextusban a szarkupacozás célja nem Hajdú Péter emberi mivolta elleni öncélú támadás volt, hanem egy közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatása. Így Hajdú Péter emberi méltósághoz és jó hírnévhez való jogát csak a szükséges és arányos mértékben korlátozták azzal, hogy büntetőjogi védelmet – ezúttal – nem nyújtottak neki.
Összefoglalás
A fenti jogvitát lezáró alkotmánybírósági határozat alapján megállapíthatjuk, hogy az emberi méltósághoz való jogot sértő kifejezések használata sem minden esetben jelenti a jó hírnévhez való jog sérelmét vagy a becsületsértés megvalósítását. Amennyiben az érintett személyek közéleti vitában és közszereplői minőségükben vesznek részt, az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján tűrési kötelezettségük van az őket bíráló, megalázó (akár trágár) kifejezések tekintetében is, ha a közéleti vita részeként ezek a sértő megjegyzések nem tekinthetők öncélúnak. Ugyanakkor a közszereplőkkel kapcsolatos nyilatkozataink során is kötelesek vagyunk tartózkodni azoktól az öncélú, közéleti vitát nem érintő rágalmazásoktól, amelyek az emberi méltóságot, emberi mivoltot kérdőjelezik meg.
Az ügynek lehet egy olyan olvasata is, hogy Hajdú Péter hivatalos papírt kapott arról, hogy ő mire is hasonlít. Ugyanakkor sose volt igazabb az Alkotmánybíróság klasszikus megállapítása, hogy aki megbélyegző kifejezéseket használ, az magát bélyegzi meg. Csak remélni tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság fentiekben ismertetett – álláspontunk szerint helyes – gyakorlata, mely szabad utat ad a plasztikus beszédnek közügyek megvitatása során, nem a közbeszéd színvonalának további durvítására erodálására a közügyekben megnyilvánuló kívánó közszereplőket.
Ezeket a szempontokat szem előtt tartva, amennyiben ehhez hasonló ügyben indult eljárásokban a véleménynyilvánítási jog aránytalan korlátozásával szembesülünk, úgy érdemes az Alkotmánybírósághoz fordulni – mint látható, az ilyen típusú panaszok sikerre vezethetnek.