2012. január 1-jén hatályba lépett az új alkotmánybírósági törvény. A jogszabály egy jogorvoslati lehetőséget tartalmaz: az alkotmányjogi panaszt. Minthogy a jogintézmény ebben a formájában új a magyar jogban, érdemes pár szót szólni róla.
Alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek egyedi ügyében alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmaztak, és emiatt alapjogi sérelmet szenvedett, vagy bírói döntés hiányában is, ha az alapjogi sérelme a jogszabály rá való alkalmazásából bekövetkezett.
Az alkotmányjogi panasz tehát egyfelől szolgál alaptörvény-ellenes bírói döntések felülvizsgálatára, másfelől normakontroll funkciója is van – amennyiben nem áll rendelkezésre bírói út, úgy közvetlenül meg lehet támadni az alaptörvény-ellenesnek tartott jogszabályt.
Mit lehet elérni az alkotmányjogi panasszal? Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alaptörvény-ellenes jogszabályt, és a bírói döntést is. Ennél tovább az Alkotmánybíróság nem mehet, a megsemmisítés következtében esetlegesen szükségessé váló új eljárásban a rendes bíróságok járnak el.
Pár fontos eljárásjogi tudnivaló: alkotmányjogi panasszal a sérelmezett döntés kézhezvételetől számított 60 napon, az alaptörvény ellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül írásban lehet élni. Bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt az eljáró elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni, jogszabályból közvetlenül fakadó jogsérelem esetén pedig magánál az Alkotmánybíróságnál. Az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. Jogi képviseletet ügyvéd és jogvédő társadalmi szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője láthat el.