Mindenkit érhet sérelem. Ennek speciális és egyik legsúlyosabb formája, ha az Alaptörvényben biztosított alapvető emberi jogainkat sértik meg. Ez egyfelől történhet úgy, hogy a jogalkotó olyan jogszabályt alkot, ami közvetlenül, bármilyen más hatóság vagy bíróság intézkedése nélkül okoz nekünk jogsérelmet. A másik eset, amikor hatóságok vagy a bíróságok határozatai tapossák sárba emberi jogainkat.
Mit tehetünk abban az esetben, ha úgy érezzük, hogy ügyünkben a bíróságok nem pusztán kedvezőtlen, hanem alapvető jogokat sértő ítéletet hoztak vagy a jogalkotó lépte túl a neki fenntartott kereteket? Nos, a küzdelmet nem kell feladni, van jogorvoslati lehetőségünk, 2012-től ugyanis a jogalkotó bevezette az alkotmányjogi panasz intézményét, amivel megtámadhatunk bírósági határozatokat és jogszabályokat az Alkotmánybíróságon. Érdemes megvizsgálnunk, hogy mit is lehet elérni ezzel az eljárással.
Hány féle alkotmányjogi panasz létezik?
Először is, valójában nem is egy, hanem háromféle alkotmányjogi panaszt ismer az alkotmánybírósági törvény.
Az első típusú alkotmányjogi panaszt jogszabályok ellen vehetjük igénybe. Ahogyan fentebb is írtuk, erre akkor van lehetőség, ha jogsérelmünk közvetlenül a jogszabályból fakad. Az Alkotmánybíróságnak akár joga van arra is, hogy visszamenőleges hatállyal is semmisítse meg a megtámadott jogszabályt. Az Alkotmánybíróság ezen felül semmilyen további kompenzációt nem nyújt számunkra az elszenvedett károkért, az ügyben például nem ítél meg nekünk sérelemdíjat. Igazság szerint ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a jövőben történjen hasonló jogsértés. Komolyan kérdéses ezért, hogy ez az eljárás érdemi, hatékony jogorvoslatnak tekinthető-e – persze egy jogsértő állapot felszámolása önmagában sem lebecsülendő eredmény.
A hatékonyság kérdése azért is fontos, mert ha a jogsérelmünket mindenképpen orvosolni akarjuk, akkor Strasbourghoz forduláson is feltétlenül el kell gondolkodnunk. A strasbourgi Bíróság viszont elvárja, hogy vegyük igénybe az összes hazai, hatékony jogorvoslatot, mielőtt hozzá fordulunk. A jogszabályok megtámadására szolgáló alkotmányjogi panaszról a Bíróság nemrégiben kimondta, hogy igénybe veendő jogorvoslat a strasbourgi panasz előtt. A döntéssel szemben számos kritika megfogalmazható (angol nyelvű szakcikk), de nekünk itt és most csak annyi a dolgunk, hogy tudomásul vegyük: ha a jogsértés közvetlenül jogszabály eredménye, előbb az Alkotmánybírósághoz kell fordulnunk és csak azután jöhet az Emberi Jogok Európai Bírósága.
A második alkotmányjogi panasz-típust már bírói döntések ellen vehetjük igénybe. Erre akkor van lehetőségünk, ha ügyünkben a bíróság olyan jogszabály alapján hozott ítéletet, amely alaptörvény-ellenes. Alaptörvénybe ütköző jogszabályon alapuló bírósági ítélet sem lehet más, mint alaptörvény-sértő. Ebben az esetben kérelmünk kettős lesz: egyfelől indítványozzuk a jogsértő bírósági döntés, valamint az alapjául szolgáló jogszabály megsemmisítését is.
A harmadik típus nagyban hasonlít az előzőhöz. Ezt az alkotmányjogi panaszt is alapjog-sértő bírósági ítéletek ellen vehetjük igénybe. A különbség az, hogy ebben az esetben a döntés alapjául szolgáló jogszabályokkal semmi baj nincs – a bíró jogértelmezése az, ami az emberi jogaink sérelmét okozza. Ilyen alkotmányjogi panasz benyújtásakor tehát csak a bírói döntés megsemmisítését kell kérnünk.
Vagylagos kérelem az alkotmányjogi panaszban
Mit tegyünk akkor, ha nem tudjuk eldönteni, hogy az alkalmazott jogszabály vagy a bírói jogértelmezés sérelmes? Nos, a jó hír az, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata megengedi a vagylagos kérelmek benyújtását, érveljünk tehát egyszerűen mindkét esetre. Ez talán kissé időigényesnek tűnhet, de megéri a befektetett energiát.
Nagyon aggódnunk egyébként akkor sem kell, ha nem “találtuk” el, hogy melyik típusú alkotmányjogi panasszal kellene élnünk. Az Alkotmánybíróság ugyanis hivatalból megteheti, hogy vált a két típus között, ha úgy látja, hogy kérelmünk ugyan megalapozott, de nem abból az okból, mint ahogy mi gondoltuk. (Azért persze tegyünk meg mindent a lehető legpontosabb beadvány elkészítéséért.)
A sikeres panasz eredménye
Vizsgáljuk meg, mit lehet elérni a sikeres alkotmányjogi panaszokkal. Az első típus esetén, ahogy már volt róla szó, pusztán egy jogszabály megsemmisítését. A második két eset már jóval erősebb eszközt ad a kezünkbe: el lehet érni a jogsértő bírósági döntések megsemmisítését. Mi több, ha hatósági eljárás előzte meg a bírósági procedúrát, a döntés kiterjedhet ezekre a határozatokra is.
Mi lesz ezután az ügyünkkel? A megsemmisítés nem mindig oldja meg a problémánkat. Nos, ebben az esetben mind büntető-, mind polgári peres eljárásban meg kell ismételni az eljárást, immáron az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak figyelembe vételével. Azaz visszamegyünk a startvonalhoz, de az eljárás megnyerésére immáron jóval nagyobb eséllyel.
A sikeres panasz formai követelményei
A sikeres alkotmányjogi panaszhoz bizonyos formaságokat be kell tartanunk. Az első és legfontosabb, hogy határidőben nyújtsuk be a panaszunkat. Az első típusú alkotmányjogi panasznál – tehát ahol csak jogszabályt támadhatunk meg – a jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül fordulhatunk az Alkotmánybírósághoz. Nagyon fontos jól értenünk ezt a szabályt. A “hatályba lépés” még véletlenül sem azonos a ránk való alkalmazással. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében, ha az a 180 napon túl következik be, gondban vagyunk. Amennyiben egy évek óta létező jogszabályt ránk csak most alkalmaznak, hiába következik be csak most a jogsérelmünk, nem fordulhatunk az Alkotmánybírósághoz – marad a strasbourgi bíróság.
A bírói döntések megtámadása esetén a megtámadási határidő 60 nap a döntés meghozatalától. A ”meghozatal” a nekünk vagy ügyvédünknek való kézbesítést jelenti. Vigyázzunk, ha jogi képviselővel jártunk el, a határidő a neki való kézbesítésétől ketyeg, akkor is, ha esetleg csak hetekkel vagy hónapokkal később küldi el nekünk a határozatot. Nagyon ügyeljünk a határidőre, mert az jogvesztő, ha elmulasztjuk ügyünk végleg elveszett.
A bírói döntések megtámadása esetén még felmerülhet kérdésként, hogy melyik az a döntés, ami ellen az Alkotmánybírósághoz fordulhatunk. Ez vagy a jogerős döntés, vagy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntése lehet. Arra azonban nagyon figyeljünk, hogy párhuzamosan nem lehet az Alkotmánybírósághoz és a Kúriához is fordulni. Ebben az esetben ugyanis az Alkotmánybíróság időelőttiség okán el fogja utasítani a panaszunkat.
Az alkotmányjogi panaszokat írásban kell benyújtani. Amennyiben jogszabályt kívánunk megtámadni, úgy közvetlenül az Alkotmánybíróságon, ha bírói döntést, úgy az elsőfokú bíróságon kell beadni a panaszt. Nagyon fontos, hogy ne keverjük össze a beadási helyszínt! Beadványunkat bőségesen elegendő a határidő napján postáznunk, személyesen bevinni, leadni nem kell – de természetesen lehet. Postázás esetén mindenképpen tértivevénnyel adjuk fel a beadványunkat.
A panasz beadásának tartalmi követelményei
A beadványnak szigorú tartalmi követelménynek is meg kell felelnie. Az Alkotmánybíróság ugyan nem várja el a teljesen jogászias érvelést, de az alkotmányjogi problémának egyértelműen és világosan ki kell tűnnie a beadványból. Amennyiben ezt nem találja megfelelőnek a testület, úgy hiánypótlásra fognak bennünket felszólítani. Ha ekkor sem tudunk megfelelő minőségű érvekkel előállni, akkor az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani panaszunkat.
Nagyon fontos arra is érvelést elővezetnünk, hogy az ügy miért vet fel „alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést”, vagy hogy milyen, a „bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség” miatt lettünk pervesztesek. Az Alkotmánybíróság ugyanis „kis” ügyekkel nem kíván foglalkozni. Ha nem tudjuk meggyőzni arról, hogy esetünk nem csak nekünk fontos, hanem önmagán túlmutató jelentősége is van, nem sok jóra számíthatunk.
Az Alkotmánybíróság előtti eljárásban nincs ügyvédkényszer, így beadványunkat magunk is megszerkeszthetjük, ha bízunk ennyire önmagunkban. További jó hír, hogy az Alkotmánybíróság eljárása ingyenes, azaz nem kell illetéket, vagy pervesztesség esetén perköltséget fizetnünk. Az Alkotmánybíróság eljárása nyilvános, de kérhetjük adataink zártan kezelését. Ebben az esetben sem az Alkotmánybíróság honlapján közzétett indítványban, sem az ítéletben nem lesz semmilyen olyan adat, amiből a kilétünkre lehetne következtetni.