Az Emberi Jogok Európai Bírósága rendkívül nagy ügyteherrel küzdő szervezet, ezért a békés megegyezés intézménye rendkívül fontos a számára. A Bíróság mindent megtesz azért, hogy a hozzá forduló panaszosok ügyében érdemi határozattal adjon választ a felmerülő emberi jogi problémákra. Ez azonban – tetszik, nem tetszik – rendkívül időigényes feladat és a Bíróság emberi erőforrásai is végesek. Az érdemi vizsgálat és döntés azzal az eredménnyel is járhat egyes ügyekben, hogy az ítélet csak hosszabb idő után születik meg. A Bíróság ezért idén januártól új szellemben kíván használni egy, az eljárásában régóta széles körben alkalmazott lehetőséget, a felek békés megegyezését.
A békés megegyezés
A bíróság előtt folyó eljárás egy peres eljárás. Mint bármilyen más perben, a feleknek itt is lehetőségük van arra, hogy az eljárás folyamán egyezséget kössenek. Elvileg ezt bármelyik fél kezdeményezheti, de az esetek túlnyomó többségében a Bíróság az, amely indítványozza a feleknek, hogy egyezzenek meg. A Bíróság javaslatában egy konkrét kártérítési összeget is megjelöl. Amennyiben ezt a felek elfogadják, úgy aláírnak egy-egy nyilatkozatot, melyben az adott állam elismeri az elkövetett jogsértést, illetőleg kötelezi magát a megjelölt kártérítési összeg megfizetésére. A panaszos pedig elfogadja a felajánlott összeget és vállalja, hogy az elszenvedett sérelemért máshol nem indít eljárást, hiszen panasza orvoslásra került.
Ilyen békés megegyezésre a Bíróság gyakorlatában eddig rutin jellegű ügyekben került sor. Azaz olyan esetekben, ahol a panasz tárgyává tett jogsértés már volt a Bíróság terítékén és a jogkérdést egyértelműen eldöntötte. Magyarország tekintetében ilyen például a polgári peres eljárások elhúzódásával kapcsolatos panaszok, melyek tekintetében a Bíróság kimondta, hogy rendszerhibáról van szó.
Egy ilyen típusú ügyben, ahol “csak” az érintett személye új, nem érdemes formálisan új határozatot hozni, hiszen abban semmi újdonság nem lenne. Minthogy a jogsértés egyértelmű, és azt az állam nem is vitatja, egyszerűbb megegyezéssel (békés megegyezés) lezárni az ügyet. Ennek nagy előnye, hogy akár egy-másfél évvel lerövidíti az eljárást, a panaszos tehát előbb juthat a pénzéhez. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy a Bíróság ilyen hangsúllyal figyelembe vesz perhatékonysági szempontokat. Be kell azonban látnunk, hogy a Bíróság elvi-alapelvi ítélkezést folytat és feladata az egyes ügyeken túlmutató elvi iránymutatást is nyújtania emberi jogi ügyekben. Amennyiben már eldöntött emberi jogi kérdéseket tartalmazó ügyekkel túl sok időt tölt, úgy fennáll a veszélye annak, hogy nem marad elegendő ideje az új emberi jogi kihívások megválaszolására.
Az új megegyezéses gyakorlat
A fentiek fényeben nem meglepő, hogy a Bíróság múlt év végén bejelentette: bővíteni kívánja – egyelőre teszt jelleggel – a békés megegyezéssel lezárt ügyek körét. A legfontosabb változás, hogy immáron nem csak a “rutin” ügyekben ajánlja fel a Bíróság az érdemi vizsgálat megkezdésekor a megegyezést a feleknek, hanem ez lesz a főszabály: gyakorlatilag minden ügyben erre fog törekedni a testület. A feleknek 12 hete lesz a békés megegyezés elfogadására és ha ebbe nem kíván belemenni, akkor újabb 12 hete az érdemi észrevételek megtételére.
Arról (megfelelő gyakorlat hiányában) egyelőre nincs információnk, hogy mi lehet a megegyezés tartalma. A Bíróság az ilyen típusú ügyekben küldött levelekben meglehetősen szűkszavúan annyit mond csak, hogy a Bíróság Titkársága segítéségével a felek megtehetik tárgybeli nyilatkozatukat. A régi típusú megegyezésben a jogsérelem elismerése és kártérítési kötelezettség szerepelt. Ki tudja, talán az új eljárásban el lehet érni szofisztikáltabb eredményeket is, például a jogsérelmet okozó jogszabály hatályon kívül helyezését, a jogsértő állapot tényleges megszüntetését stb.
Kivételesen a Bíróság nem fogja felajánlani ezt a lehetőséget a feleknek – mégpedig akkor, ha nyilvánvaló, hogy olyan új problémát felvető beadványról van szó, ahol a Kormány nem fog belemenni harc nélkül az elmarasztalásba.
A fenti praxis az ügyek felgyorsulását és egyben kevesebb “érdemi” döntés meghozatalát eredményezi majd. Azt azonban fontos hangsúlyoznunk, hogy ez magát a jogvédelem szintjét nem érinti, hiszen az érintett állam elismeri a nekünk okozott jogsértést és kártalanítást is fizet. A formális, érdemi ítélet hiányáért pedig álláspontunk szerint bőséges kompenzációt jelent az, hogy ügyünk jóval hamarabb befejeződik. A békés megegyezés korszerű, üdvözlendő elem a bíróságok gyakorlatában.