Az Iroda vállalja emberi jogi sérelmet szenvedett magánszemélyek és jogi személyek képviseletét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
Milyen ügyekkel érdemes Strasbourghoz fordulni?
A skála rendkívül széles:
- tisztességes eljáráshoz való jog mind polgári, mind büntetőügyekben,
- tulajdonjogi sérelmek,
- adóügyek,
- börtönviszonyokkal kapcsolatos panaszok,
- szólásszabadság,
- szabadság-elvonással kapcsolatos ügyek,
- kínzás és embertelen bánásmód tilalma (különös tekintettel az intézkedés (letartóztatás) vagy kihallgatássorán elkövetett rendőrségi brutalitással kapcsolatos panaszokra).
A sor folytatható, fent csak a legfontosabb területeket soroltuk fel.
Ezzel a mondattal lehetne talán a legjobban összefoglalni, hogy kinek van keresnivalója Strasbourgban: mindenkinek, aki olyan eljárás vagy esemény részese volt, amely nem tekinthető tisztességesnek. Amennyiben kételye van atekintetben, hogy ügye sikeres lehet-e az Emberi Jogi Bíróság előtt, előzetes konzultációra is állunk rendelkezésére.
Miért érdemes Strasbourghoz fordulni? A fő ok az, hogy a Bíróság előtt ügyünkben akár teljes siker érhető el akkor is, ha idehaza teljes vereséggel végződött az ügyünk. Mit értünk ezalatt? Először is azt fontos tisztázni, hogy mit ítélhet meg javunkra a Bíróság.
Strasbourg három dolgot ítélhet meg javunkra.
Elsőként kimondhatja, hogy ügyünket jogsértően, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütköző módon zárták le. Azaz, a Bíróság jogi és erkölcsi igazságot szolgáltathat nekünk. Ennek az erkölcsi győzelemnek az értéke nem lebecsülendő. Azok számára is van jó hírünk, akik az erkölcsi győzelemnél kézzelfoghatóbb dologra vágynak.
A Bíróság ugyanis vagyoni és nem vagyoni kártérítést is megítélhet nekünk a minket ért sérelemért. Még Magyarország tekintetében sem ritka a több millió forintra rúgó kártérítési összeg, sőt egy esetben majdnem 1 milliárd forintot is megítélt a Bíróság ezen a címen. A kártérítés ráadásul mentes minden adótehertől.
Végül, de nem utolsósorban a Bíróság megtérítteti az alperes állammal a jogaink érvényesítésére fordított költségeinket is. Ez nem pusztán a Bíróság előtti eljárás esetleges ügyvédi költsége (a Bíróság előtt egyéb költség nem nagyon merülhet fel, ugyanis a strasbourgi eljárás mindenfajta perköltségtől és eljárási illetéktől mentes.) A Bíróság ezen a címen a nemzeti eljárásban felmerült minden költségünket kifizettetheti – az eljárási illetékkel kezdve az ellenfélnek fizetett perköltségen át a hazai eljárásban ügyünket képviselő ügyvédnek járó megbízási díjig.
Összességében a sikeres strasbourgi panasz anyagilag is nagy valószínűséggel kompenzálja az elszenvedett sérelmeket.
Mi az, amit a Bíróság viszont nem tehet meg? Strasbourgnak nincsen joga a jogsértő hazai ítélet vagy jogszabály megsemmisítésére. A Bíróság – mint fentebb írtuk – csak a jogsértés kimondására és kártérítés megítélésére szorítkozhat. Sikeres strasbourgi panasz esetén az ügy azonban nem kell, hogy ezen a ponton véget érjen. A Bíróság elmarasztaló ítélet ugyanis mind a büntetőeljárási kódex, mint a polgári perrendtartás szerint úgynevezett felülvizsgálati ok. Azaz a strasbourgi verdiktre hivatkozva az érintett kérheti az eljárás újranyitását. Az újbóli eljárás kimenetelét viszont alapvetően meg fogja határozni a Bíróság döntése, mely nekünk ugyebár kedvező volt. Így elképzelhető, hogy a megismételt büntető eljárás a felmentésünkkel végződik, vagy a részvételünkkel zajlott polgári pert immáron a javunkra dönti el a hazai bíróság is.
Hogyan forduljunk Strasbourghoz?
A Bíróság eljárása számos buktatót, nehézséget rejt, melynek külön blogbejegyzést szenteltünk, itt most csak a legfontosabb tudnivalókat ismertetjük. Nagyon fontos, hogy a Bírósághoz írásban, egy megfelelő, a Bíróság honlapján megtalálható űrlapon fordulhatunk. A panasz lényegének az űrlapból ki kell derülnie – a jó hír az, hogy anyanyelvünket használhatjuk, nem kell tehát a Bíróság valamelyik hivatalos nyelvén, angolul vagy franciául írni.
Szintén nagyon fontos, hogy az ügyünket alátámasztó összes bizonyítékot, dokumentumot, bírósági és egyéb határozatot csatolni kell a beadványunkhoz. A Bíróság hivatalból nem folytat bizonyítást, ezért nem is kér be iratokat, adatokat. Emiatt, ha valamely állításunkat elmulasztjuk igazolni, azt a Bíróság “bemondásra” nem fogja elfogadni. Ne küldjünk eredeti dokumentumokat, csak másolatokat – a Bíróság ugyanis nem küldi vissza nekünk sem az aktát, sem pedig az abban lévő iratokat az eljárás végeztével, még külön kérésre sem.
Ha elkészültünk az űrlappal, a panaszunk benyújtása már nem bonyolult. Nem kell személyesen elmennünk Strasbourgba (bár a Bíróságon egyébként átveszik a beadványokat), hanem elegendő a határidő utolsó napján postáznunk a következő címre:
The Registrar
European Court of Human Rights
Council of Europe
F-67075 Strasbourg cedex
A Bíróság a beadvány beérkezését nem igazolja vissza, ezért érdemes tértivevénnyel feladnunk a panaszunkat. A Bíróság a kérelem előzetes vizsgálata után ügyszámmal látja el dossziénkat, és erről már küld értesítést. Az értesítő levélben vonalkódokat is fogunk találni, rajta az ügyszámunkkal, ezeket későbbi leveleinkre a gyorsabb azonosíthatóság kedvéért fel kell ragasztanunk. Mindezek után kezdődik el az eljárás érdemi szakasza, ahol a felek ütköztetik az érveiket, és a Bíróság meghozza döntését.