A hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után sokan tapasztalják, hogy a bírósági fórumok nem orvosolták az emberi jogaikon esett sérelmeiket, a bíróság eljárása nem vezetett eredményre, vagy nem volt jogszerű. Ebben az esetben gyakran felmerül a kérdés: lehet-e ilyen esetben egy nemzetközi bírósági fórumhoz fordulni. Az egyszerű válasz az, hogy igen. Ugyanakkor tapasztalatunk szerint sokszor nem világos a jogkereső közönség részére, hogy hova és miként lehet fordulni – „Strasbourghoz”, „Brüsszelhez”, Luxembourghoz”? A következőkben ebben a kérdésben igyekszünk eligazítást nyújtani.
A nemzetközi jogorvoslati lehetőségek mérlegelése során több nemzetközi bírósági fórum közül is válogathatunk. A 2004-es csatlakozásunk óta sokakban kialakult egyfajta automatizmus, hogy az Európai Unió intézményei nyújthatnak segítséget ilyen esetben, de ennél részletesebb átgondolást igényel annak eldöntése, hogy egy nemzetközi bíróság a jogaink érvényesítésére alkalmas lehet-e. Ezen mérlegelés során leggyakrabban a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságát (Court of Justice of the European Union) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságát (European Court of Human Rights) szokták összekeverni a köztudatban, ezért a következőkben ezen két bíróság közötti különbségek tisztázására törekszünk.
Európai Unió Bírósága (EUB)
Az Európai Unió Bírósága gondoskodik az európai uniós jogszabályok egységes értelmezéséről a tagállamokban, és hogy ennek megfelelően a jogszabályokat az uniós országok és intézmények betartsák, aminek részeként rendezi a tagállami kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat. Bizonyos esetekben azonban magánszemélyek, cégek és szervezetek is keresetet indíthatnak az Európai Unió Bíróságán, ha megítélésük szerint valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat. Fontos tehát, hogy magyar szervek által elkövetett jogsértések orvoslása céljából nem fordulhatunk közvetlenül Luxembourghoz. Azaz, egy emberi jogainkat sértő hatósági vagy bírósági döntést közvetlenül megtámadni, vagy megsemmisíttetni nem lehet Luxembourgban.
Az Európai Unió Bírósága két bírósági fórumból áll. Az ún. Törvényszék (General Court) a megsemmisítési kereseteket bírálja el, melyeket magánszemélyek, vállalatok és – egyes esetekben – a tagállami kormányok nyújtanak be hozzá. Az ún. Bíróság (Court of Justice) pedig főként a tagállami bíróságok előzetes döntéshozatal iránti kérelmeivel foglalkozik, valamint egyes megsemmisítés iránti keresetek és fellebbviteli kérelmek ügyében jár el.
Jogorvoslat Luxembourgban: csak bíróság kezdeményezheti
A magánszemélyek és cégek kétféleképpen kereshetnek jogorvoslatot az Európai Unió Bíróságán. Alapvetően közvetett módon, a saját országukban működő bíróságok révén kereshetünk ezen a fórumon jogorvoslatot, feltéve, hogy a hazai bíróság úgy dönt, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalja. Ez a már említett előzetes döntéshozatali eljárás.
Az uniós jogot a tagállamok bíróságai is alkalmazzák, ugyanakkor a különféle jogi kultúrák és jogi gondolkodásmód miatt az uniós jog értelmezése tagállamonként eltérő lehet. Az egységes jogértelmezés elérése érdekében az előzetes döntéshozatali eljárás adja a keretét annak, hogy az uniós jog alkalmazása során felmerülő értelmezési problémák esetén az EUB adhasson iránymutatást. Ennek során a tagállam bírósága, az előtte fekvő konkrét ügyben, az ügyet a jogértelmezés során felmerült kérdésekkel előterjeszti a Bíróságnál. A Bíróság a feltett kérdések alapján előzetes döntést hoz, melynek figyelembevételével dönti el az előterjesztő bíróság az alapügyet. A jogintézményt az EUMSz 267. cikke írja le.
Az előzetes döntéshozatali eljárás tehát nem egy közvetlen jogorvoslati eszköz, hanem az alapeljárásban egy közbenső eljárás. Az ügyben a tagállami bíróság dönt, nem az EUB. A tagállami bíróságnak és az EUB-nak meghatározott és elkülönült hatásköre van az uniós jog alkalmazása során az előzetes döntéshozatalban. Az EUB az uniós jogi normát nem alkalmazhatja a konkrét ügyre, azt nem döntheti el, pusztán értelmezheti az uniós jogot.
Magyarországon az előzetes döntéshozatalt közvetlenül a Pp. 126 §-a, valamint a Be. 490. §-a szabályozza.
Fontos hangsúlyozni, hogy előzetes döntéshozatal keretében nem csak gazdasági jogi kérdéseket lehet feszegetni Luxembourgban. Az Unió ugyanis nem pusztán egy gazdasági érdekközösség, hanem államok olyan együttműködése, mely az emberi jogok tiszteletén és betartásán alapul. Az Európai Unió ezért elfogadott egy Alapjogi Chartát 2000-ben és azt Nizzában hirdették ki. A Charta a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei elfogadása óta bír közvetlen hatállyal, és ezáltal kötelező erejű elsődleges jogforrássá vált, így az Alapjogi Charta megsértése is hivatkozható lett az előzetes döntéshozatali eljárásban.
Fókuszban a gazdasági jog és a kereskedelmi jog
Közvetlenül az ügyek egy szűk körében tudunk az Unió Törvényszékéhez fordulni, kizárólag abban az esetben, ha valamelyik uniós intézmény tevékenysége közvetlenül és hátrányosan érintett minket. Ezeknek a természetes és jogi személyek által benyújtott kereseteknek az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak olyan határozatai ellen kell irányulnia, amelynek ők a címzettjei, illetve olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen kell irányulniuk, amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez a testület elsősorban versenyjoggal, állami támogatással, kereskedelemmel, mezőgazdasággal és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben hoz döntést, valamint ide tartoznak az Európai Unió intézményei és azok személyi állománya közötti, munkaügyi jogviták is.
Tehát két természetes vagy jogi személy jogvitájával kapcsolatban nem lehet ilyen keresetet benyújtani.
Azokban az esetekben, amikor magánszemélyek cselekedeteivel, illetve magánjogi szervek tevékenységével összefüggésben szeretne panaszt tenni, akkor saját országában kell megpróbálnia megoldást találni a helyzetre (bíróság vagy más vitarendezési fórum segítségével).
Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB): a sérelmet szenvedett emberek fóruma
Ezzel szemben, ahogy az már a Mire jó a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és hogyan forduljunk hozzá? című blogbejegyzésben is kifejtésre került, a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához nem az országukban működő bíróságok révén tudunk fordulni, hanem közvetlenül. Azonban ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy az EJEB helyettesíteni tudja a magyar bírói fórumokat, kizárólag a hazai (hatékony) jogorvoslati lehetőségek kimerítése után – jelen gyakorlat értelmében az Alkotmánybíróság is beleértendő ebbe – lehet az EJEB-hez fordulni, feltéve, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogaink sérültek.
Az Egyezményben védett jogok például
- a tisztességes eljáráshoz való jog,
- az élethez való jog,
- a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód tilalma,
- a diszkrimináció tilalma,
- a magán- és családi élethez való jog,
- a vallásszabadság, szólásszabadság, gyülekezés és egyesülés szabadsága,
- valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nemzetközi szerződés, az Európa Tanács 1950. november 4-én, Rómában kelt egyezménye, amit Magyarországon az 1993. évi XXXI. törvény hirdetett ki. Az Egyezmény hozta létre a Bíróságot és határozza meg annak működési kereteit.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tehát nem az Európai Unió intézménye, kizárólag az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok védelmében jár el és az eljárás címzettje –„alperese” – minden esetben az egyezményt ratifikáló egyik állam lesz. Az EJEB feladata ugyanis annak biztosítása, hogy az államok tiszteletben tartsák az Egyezményben foglalt jogokat és biztosítékokat.
A kérelem benyújtásának a személyes érintettség itt is alapvető követelménye, abban az esetben fordulhatunk a bírósághoz, ha személyesen és közvetlenül váltunk a jogsértés áldozatául. Tehát nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben más személyek nevében személyes érintettség nélkül.
Az EJEB nem fellebbezési fórumként működik a hazai bíróságok határozataival szemben, vizsgálata nem a már eldöntött ügyek újra tárgyalása, ebből következően nem is helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg a hazai határozatokat, de az EJEB ítélete bizonyos esetekben alapja lehet egy hazai felülvizsgálati eljárás lefolytatásának.
Az EJEB továbbá nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményén kívül valamely más nemzetközi szerződést – pl. Európai Unió Alapjogi Chartáját, vagy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát – megsértették-e.
Összefoglalva: Luxembourghoz a hazai eljárás közben, előzetes döntéshozatali eljárás keretében lehet eljuttatni ügyünket – feltéve, hogy az eljáró magyar bíróság hajlandó felfüggeszteni az eljárását és előzetes döntéshozatalt kérni. Strasbourg ezzel szemben a hazai eljárások lezárulta után lehet fordulni – de ehhez semmilyen hatóság vagy bíróság segítsége vagy hozzájárulása nem kell.
Strasbourg vs. Luxembourg: összefoglaló táblázat
Rövid név
Európai Unió Bírósága
Emberi Jogok Európai Bírósága
Székhely
Luxembourg
Strasbourg
Ki fordulhat hozzá?
Alapvetően a hazai bírói fórum döntése, hogy kezdeményezi-e az előzetes döntéshozatali eljárást
Bárki: természetes és jogi személyek önállóan
Jogforrás
Lisszaboni Szerződés, uniós intézmények jogi aktusai, rendeletek, az Európai Unióról szóló és az Európai Közösséget létrehozó szerződések Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz), Európai Unió Alapjogi Chartája
Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EJEB saját esetjoga
Mit csinál?
Kötelező erővel értelmezi az uniós jogot és ezáltal alapvetően befolyásolja a folyamatban lévő jogvitát a nemzeti bíróságok előtt
A hazai eljárás lezárulta után megállapítja az emberi jogi jogsértést és kártérítést ítél meg
Mit nem csinál?
Nem semmisít meg nemzeti bírói/hatósági döntéseket, nemzeti jogszabályokat. Kártérítést sem ítél meg
Nem semmisít meg nemzeti bírói/hatósági döntéseket, nemzeti jogszabályokat